Hogyan értelmezhető a panasztörvény hatálya?

A panasztörvény hatálya kapcsán az első gondolatunk az lehet, hogy kikre vonatkozik az adott törvény. Ha azonban szeretnénk jobban beleásni magunkat a témába, érdemes alaposan átolvasnunk az adott rendelkezést.  Így észrevehetjük, hogy a "törvény hatálya" kifejezés arra utal, hogy egy adott jogszabály vagy törvény milyen jogi szabályozást és rendelkezéseket tartalmaz, és mely személyekre vonatkozik. Leegyszerűsítve, a hatály azt határozza meg, hogy kikre és milyen esetekben érvényesek az adott törvény rendelkezései.

‍

A törvény hatálya általában három fő szempont alapján kerül meghatározásra:

‍

Területi hatály

A törvény lehet egy ország, egy állam, vagy akár egy helyi közigazgatási egység (például város vagy megye) jogszabálya. Ez azt jelenti, hogy a törvény rendelkezései csak az adott területen élő, tartózkodó vagy ott tevékenykedő személyekre vonatkoznak.

A 2023. évi XXV. törvény, mely a visszaélés-belentési rendszer felállításáról rendelkezik, területileg Magyarországon hatályos, tehát azokra a foglalkoztatókra vonatkozik, akik hazánkban természetes személyt vagy személyeket foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében foglalkoztatnak.

‍

A panasztörvény hatálya tárgy és tevékenységi kör szerint

Egy törvény tartalmazhat olyan rendelkezéseket, amelyek csak bizonyos tevékenységekre vagy tárgyakra vonatkoznak. Például lehet egy adózási törvény, amely csak az adók fizetésére és behajtására vonatkozik.

Az új panasztörvény magát a foglalkoztatást jelöli meg annak a tevékenységnek, mely alapján egy vállalkozásra vagy akár állami szervre a törvény hatálya kiterjed. Eszerint foglalkoztatásra irányuló jogviszony minden olyan jogviszony, amelyben a foglalkoztatott a foglalkoztató részére és annak irányítása alatt ellenérték fejében tevékenységet végez vagy önmaga foglalkoztatását végzi.

‍

Személyi hatály

Egy törvény meghatározhatja, hogy milyen személyekre vagy csoportokra terjed ki. Például lehetnek olyan törvények, amelyek csak a kiskorúakra vonatkoznak, vagy olyanok, amelyek csak a vállalkozásokra alkalmazandók.

A panasztörvény esetében a személyi hatály azokat a foglalkoztatókat definiálja, akik legalább 50 főt foglalkoztatnak, vagy a foglalkoztatotti létszámtól függetlenül a tevékenységük alapján a Pénzmosás elleni törvény hatálya alá tartoznak vagy egyéb, a törvényben kitételként szereplő speciális tevékenységet végeznek.

Egy törvény hatálya általánosságban tehát azokra a személyekre vagy csoportokra terjed ki, akik a törvény által meghatározott feltételeknek megfelelnek, és az adott területen vagy tevékenységi körben érintettek. Fontos még tudni a hatályba lépési dátumot is, hiszen ez határozza meg, hogy az adott előírásoknak mikortól kell eleget tenni.

‍