.jpg)
Összefoglaltuk a lehetséges szankciókat az előírások teljesítésének elmaradása esetén
.svg)
Számos blogcikkünk foglalkozik az új panasztörvény előírásaival, az azoknak való megfeleléssel, de ne feledkezzünk meg arról az esetről sem, amikor valaki mégsem jár el elég körültekintően. Aki nem tulajdonít a feladatnak túl nagy jelentőséget, előfordulhat, hogy végül nem is tartja be maradéktalanul a törvény előírásait. Ilyenkor jogi következményekre lehet számítani.
Kérdésünkre válaszul szakmai partnerünk - a Komor Hennel Attorneys ügyvédi iroda - összefoglalta, mire számíthat az a vállalkozás, amely nem a törvény szerint kezeli a beérkező bejelentéseket.
"Szankcióra azok a cégek és magánszemélyek számíthatnak, akik a visszaélés-bejelentés megtételét akadályozzák vagy megkísérlik akadályozni. Jelenleg ezek a magatartások a törvény alapján szabálysértésnek minősülnek és pl. figyelmeztetést vagy a további foglalkoztatás megtiltását vonhatják maguk után. A törvény egyelőre kifejezetten bírság kiszabására nem nyújt lehetőséget, de az Európai Unió más tagállamainak gyakorlata alapján nem kizárt, hogy a közeljövőben változni fog ez a jogalkotói elképzelés (az olasz hatóságok akár 50 000 eurós bírságot is kiszabhatnak nem-megfelelés esetén). Fontos figyelembe venni azt is, hogy ettől függetlenül a visszaélés-bejelentéssel összefüggésben alkalmazandó adatvédelmi szabályok megsértése továbbra is adatvédelmi bírságot vonhatnak maguk után, így nem csupán ennek a törvénynek a rendelkezéseit kell betartanunk. Az új panasztörvény hatálybalépésével egyébként a szabálysértési törvény is módosult, így amelyik foglalkoztató a bejelentővel szemben hátrányos intézkedést tesz, szabálysértést követ el."
A törvényi kötelezettségek teljesítését a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság ellenőrizheti, az esetlegesen alkalmazott szankciókra a 2020. évi CXXXV. törvény rendelkezései az irányadók azzal a kitétellel, hogy bírság és a tevékenységtől való eltiltás nem alkalmazható.
Az adatvédelmi és adatkezelési szabályok megsértése adatvédelmi bírság kiszabását eredményezheti. A visszaélés bejelentésének akadályozása, a bejelentő számára hátrányos bánásmód alkalmazása pedig szabálysértésnek minősül, mely a foglalkoztató, illetve a cég vezetőinek felelősségét alapozza meg. Egyértelműen akadályozásnak tekintendő például, ha egy vállalkozás egyáltalán nem alakítja ki a belső visszaélés-bejelentési rendszerét.
A jogi következmények mellett érdemes azt is átgondolni, milyen előnye származik a vállalkozásnak a panaszbejelentő rendszer kialakításából és működtetéséből. Hosszútávon a szankciók elkerülése és az előnyök kiaknázása még a cég versenyképességéhez is hozzájárul.
Mit jelent valójában, hogy azonnal használható egy online visszaélés-bejelentő rendszer?
Egy online visszaélés-bejelentő rendszerrel kapcsolatban sokszor felmerül az a jogos kérdés, hogy milyen gyorsan helyezhető üzembe, mikortól tudja ténylegesen használni a megrendelő.
Szükséges-e bármilyen speciális ismeret ahhoz, hogy a felület használható legyen, igényel-e a megrendelő részéről plusz ráfordítást a rendszer használata?
- Első lépésként ki kell jelölni akár a szervezeten belül egy személyt / csapatot, vagy megbízni egy szervezeten kívüli felelőst, bejelentővédelmi ügyvédet a rendszer üzemeltetésére. Az online bejelentő felületre őt érdemes regisztrálni, hiszen ő fogja kezelni a beérkező panaszokat.
- Ha többen foglalkoznak majd a visszaélés-bejelentések kezelésével, akkor olyan rendszert válasszunk, ahol van lehetőség arra, hogy több felhasználó is hozzáférhessen a regisztrált fiókunkhoz.
- Az új panasztörvény szerint az írásbeli bejelentés kézhezvételétől számított 7 napon belül visszaigazolást kell küldeni a bejelentő részére a visszaélés-bejelentés fogadásáról. Ennek a visszaigazolásnak egyúttal tartalmaznia kell a bejelentésre vonatkozó adatkezelési és eljárási szabályzatokat. Így tájékozódhat a bejelentő többek között arról, hogy a foglalkoztató milyen lépéseket tesz a panaszok kivizsgálása érdekében, hogyan kezeli a személyes adatokat. Ahhoz, hogy ezeket továbbítani tudjuk a bejelentő felé, a rendszer használatának előfeltétele a szabályzatok előzetes elkészítése.
- Ezek a dokumentumok azért is fontosak, mert ezekben rögzíthetjük a vállalkozásunknál alkalmazni kívánt eljárásrendeket, például, hogy hogyan kezeljük az anonim bejelentéseket. Ha a vállalkozásunknál olyan magatartási szabályok is érvényben vannak, melyek megsértése ugyan nem jogszerűtlen cselekedet, de a vállalati normákkal nincs összhangban, érdemes az eljárásrendi szabályzatban felhívni a figyelmet rá, hogy ezek a kihágások is bejelenthetőek.
-Az online bejelentő felületek egy egyedi linket biztosítanak számunkra, melyen keresztül a panaszos közvetlenül a vállalkozásunk felé tud bejelentést tenni. Ezt a linket tudjuk közzétenni a weboldalunkon, közösségi média felületeinken, nyomtatott anyagainkban. Ahhoz, hogy a honlapunk megfelelő aloldalán szerepeltethessük egyedi linkünket, admin jogosultsággal kell rendelkeznünk, vagy a webfejlesztőnk pár perces segítségét kell kérnünk.
A felsoroltak mindenképpen szükségesek ahhoz, hogy az online bejelentő rendszert megfelelően be tudjuk állítani. Több olyan feladat is akadhat, melyekhez külső segítséget is igénybe kell venni, vagy amelyek vezetői döntéstől függenek. Ezekkel érdemes számolni, amikor azt olvassuk, hogy egy bejelentő rendszer azonnal használható. Valóban, ha a fenti tényezők már adottak, akkor a jelents.hu felülete is pár kattintással testreszabható és percek alatt használatra kész.
Ha nem tudja, mit vegyen figyelembe amikor visszaélés-bejelentési rendszert választ, olvassa el az általunk összegyűjtött szempontokat!
Így állíthatja be leggyorsabban a panaszbejelentő rendszert
A jelents.hu panaszbejelentő rendszer beállítása nagyon egyszerű.
Mind a céges információs sablont - melyen keresztül a vállalkozása a bejelentők számára általános tájékoztatást nyújthat-, mind a vissazélések benyújtására szolgáló céges bejelentő űrlapot előkészítve biztosítjuk. Ugyanakkor ezek a sablon formátumok módosíthatóak, hogy leginkább illeszkedjenek a vállalkozásnáll alkalmazott céges arculathoz.
A céges információs sablon URL elérhetőségét megoszthatják a foglalkoztatottakkal, vagy akár a jelents. hu Bejelentés menüpontja alatt a cégük adószámának megadásával elérhetővé válik saját információs oldaluk, ahonnan kezdeményezhető a visszaélés-bejelentés megtétele.
Az információs sablon a vállalkozás weboldalába illeszthető, ahonnan kattintással elérhető a bejelentő űrlap is.
A használathoz a szolgáltatásra regisztrált vállalkozás részéről a törvény értelmében egy adatvédelmi szabályzatra és egy eljárásrendi szabályzatra van még szükség. Ezek a jelents.hu által biztosított felületre feltölthetők, és a bejelentők automatikusan megkapják egy-egy bejelentés után.
A rendszert az a felhasználó tudja elérni és kezelni, aki a cégnél a visszaélés-bejelentési rendszer működtetésével megbízott személy vagy külsős megbízott, és aki a szolgáltatásunkra regisztrált.
A jelents.hu visszaélés-bejelentési rendszer regisztrált ügyfeleink részére havi, illetve kedvezményes éves előfizetéssel vehető igénybe. A csomagok tartalma és áraink függetlenek a felhasználó szervezet méretétől vagy a bejelentések számától. Az előfizetési díjon kívül semmilyen extra költséggel nem kell számolni, megrendelést követően a rendszer azonnal használható.
Mit jelent pontosan az azonnali használhatóság? Olvassa el a rendszer használatához szükséges előfeltételekről szóló bejegyzésünket!
Csomagjainkról a weboldalunk Árak menüpontjában talál részletesebb információt.
Azért, hogy a szolgáltatásunkat megismerhessék és meggyőződhessenek róla, hogy mekkora segítséget jelent a visszaélés-bejelentési rendszer működtetésében, Ügyfeleink a regisztrációtól számított első 30 napban ingyenesen használhatják rendszerét. A panaszbejelentő rendszer beállítását követően teljesértékűen használhatják a szolgáltatást, és a próbaidőszak alatt semmilyen fizetési kötelezettséggel nem kell számolnuk. Az ingyenes időszak letelte után dönthetnek az előfizetés elindításáról.
A regisztrációt itt tudják megtenni: Tovább a regisztrációra
A visszaélés bejelentés kivizsgálásának szabályai és kivételei
Egy vállalati környezetben a belső visszaélés-bejelentési rendszer kiemelkedő fontossággal bír, mivel hozzájárul a tisztességes és etikus üzleti gyakorlat megvalósításához és fenntartásához. A jogszabályi előírások részletesen meghatározzák a bejelentések kezelésének szabályait és a bejelentők jogait. Az alábbiakban részletesen tárgyaljuk a panaszbejelentésekre vonatkozó jogszabályokat, kiemelve a bejelentés kivizsgálására és mellőzésére vonatkozó rendelkezéseket.
Főszabályként elmondható, hogy a 2023. évi XXV. törvény értelmében a visszaélés-bejelentések kivizsgálása kötelessége a foglalkoztatónak. A vizsgálatot akár a szervezeten belül ezzel a feladattal foglalkozó személy, akár egy külső megbízott folytatja le, lehetőség szerint a bejelentéstől számított 30 napon belül. A kivizsgálásakor rendkívül fontos a bejelentésben foglalt körülmények helytállóságát is megvizsgálni. A jogsértést elhárító intézkedéseket olyan módon kell meghozni, hogy azok hatékonyan orvosolják a visszaéléseket.
Amennyiben a bejelentés alapján büntetőeljárás is indokolt, a foglalkoztónak intézkedéseket kell tenni a feljelentés megtételére.
A belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetője köteles részletesen tájékoztatni a bejelentőt a bejelentés kivizsgálásáról vagy annak mellőzéséről, a mellőzés indokáról, a kivizsgálás eredményéről és a megtett vagy tervezett intézkedésekről. Online bejelentő felületen keresztül akkor is elérhető a bejelentő, ha egyébként nem adott meg kapcsolattartási adatokat. A felületre küldött üzenethez a panaszos az egyedi linkjével és saját jelszavával hozzáfér, ellenőrizni tudja az ügy státuszát és kimenetelét.
Az írásbeli tájékoztatás mellőzhető, ha a működtető a bejelentőt szóban értesítette, és a bejelentő tudomásul vette a tájékoztatást.
A bejelentés kivizsgálása néhány kivételes esetben mellőzhető, azonban ilyenkor is tájékoztatni szükséges a bejelentőt.
- Ha a bejelentést azonosíthatatlan bejelentő tette meg
- Ha a bejelentést nem a jogszabályban meghatározott, arra jogosult személy tette meg
- Ha a bejelentés ugyanazon bejelentő által korábban már be lett nyújtva azonos tartalommal
- Ha a kivizsgálás során a bejelentésben érintett személy jogainak korlátozása nem állna arányban a köz- vagy magánérdek sérelmével.
A bejelentővédelmi törvény rendelkezései elősegítik, hogy a vállalatok magas etikai színvonalat tartsanak fenn, és biztosítsák a visszaélés bejelentők jogait. Fontos, hogy a vállalatok rendelkezzenek olyan szabályzatokkal és folyamatokkal, amelyek megfelelnek az aktuális jogszabályi követelményeknek. Ezekben rögzíthetik a vállalkozásnál alkalmazott eljárásokat a bejelentések kivizsgálásával kapcsolatban.
Az, hogy a törvény nem teszi kötelezővé a vizsgálatot bizonyos esetekben, még nem feltétlenül jelenti azt, hogy a foglalkoztató saját hatáskörében nem dönthet a vizsgálat lefolytatása mellett.
Cikkünkben bemutatjuk, hogyan segíthet egy bejelentővédelmi ügyvéd megbízása a visszaélés-bejelentések és panaszok kezelésében.
A bejelentővédelmi ügyvéd jogintézménye nem újdonság a magyar jogrendben, mivel az új panasztörvénnyel hatályon kívül helyezett korábbi, 2013. évi CLXV. törvény a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről már bevezette ezt a fogalmat. Ebben ugyan még nem volt kötelező a visszaélés-bejelentési rendszer kialakítása a foglalkoztatók számára, de ennek lehetőségét megadta, és amennyiben a vállalkozás élt is ezzel a lehetőséggel, a bejelentések kezelését, kivizsgálását a törvény szabályokhoz kötötte. A bejelentések fogadásával, a bejelentővel való kapcsolattartással, az ügyek felgöngyölítésével kapcsolatos feladatokat bejelentővédelmi ügyvéd is elláthatta, megbízásos jogviszony keretében.
Az új, 2023. évi panasztörvény tehát - ha csak a bejelentővédelmi ügyvéd alkalmazásának lehetőségét vesszük számba - nem hozott változást a korábbiakhoz képest.
Nézzük, miben lehet a vállalkozások segítségére egy bejelentővédelmi ügyvéd!
A bejelentővédelmi ügyvédek olyan jogi szakemberek, akik specializálódtak az olyan ügyekre, amelyek a visszaélés-bejelentőkkel és a bejelentéseikkel kapcsolatos jogi védelemmel foglalkoznak. Ezek az ügyvédek egyrészt a belső visszaélés-bejelentési rendszert működtető vállalkozások megbízásában is láthatnak el különböző feladatokat, másrészt azoknak a személyeknek is nyújthatnak jogi segítséget, akik visszaélésre, törvénytelenségre vagy etikai problémákra hívják fel a figyelmet.
Tevekenységük többek között az alábbi területekre terjedhet ki:
A bejelentővédelmi ügyvédek tanácsokat nyújtanak az ügyfeleknek a visszaélés-bejelentésekkel kapcsolatos jogi lehetőségekről és kötelezettségekről, valamint segítenek megérteni az alkalmazandó jogszabályokat.
A bejelentések érkezhetnek a megbízott ügyvédhez, aki értékeli, hogy a bejelentés jogszerűen lett-e benyújtva és indítható-e vizsgálat az adott bejelentéssel kapcsolatban. A személyes adatok felfedése nélkül továbbítja az ügyeket megbízója felé.
Kapcsolatot tart mind a bejelentővel, mind a megbízó vállalkozással. Ha a bejelentés kivizsgálásához további információra van szükség, bekéri a bejelentőtől, akit rendszeresen tájékoztat a vizsgálat fontosabb lépéseiről és eredményéről.
A megbízóval kötött megállapodás tartalmától függően a bejelentővédelmi ügyvéd a teljes kivizsgálás elvégzését átvállalhatja.
A visszaélés-bejelentési rendszer létrehozásához szükséges dokumentumok elkészítésében is segíthet a megbízott ügyvéd, például az adatvédelmi tájékoztató vagy a belső visszaélés-bejelentési szabályzat összeállításában.
Az új panasztörvény alapján az érintett foglalkoztatóknak a belső visszaélés-bejelentési rendszerük működtetésére vagy a vállalkozáson belül egy erre a célra létrehozott, a pártatlanságot biztosító saját szervezeti egységet kell létrehozniuk, vagy ezt a feladatot egy külső megbízottra, például egy bejelentővédelmi ügyvédre kell rábízniuk. Utóbbi jelentős terhet vehet le azon szervezetek válláról, ahol a bejelentések várhatóan alacsony száma miatt nem lehetne költséghatékonyan házon belül tartani a rendszer teljes működtetését.
Bemutatjuk, mely vállalkozásokra vonatkoznak az eltérő határidők, és hogyan kell teljesíteni a jogszabályi követelményeket.
A panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról rendelkező 2023. évi XXV. törvény (ismertebb nevén az új panasztörvény) IV. fejezete meghatározza mind a verseny-, mind a közszférában tevékenykedő foglalkoztatók számára a visszaélés bejelentő rendszer határidejét. Eddigre kell létrehozni a rendszert, és biztosítani a jogszerű működést.
A törvény a 2023. május 25-i kihirdetését követő 60. naptól, azaz 2023. július 24-től hatályos. Nem mindegy azonban, hogy az illetékes foglalkoztató állami szerv, önkormányzat, vagy a magánszektorban működő vállalkozás. A foglalkoztatottak száma, valamint a tevékenységi kör is befolyásolja, hogy vállalkozásunknak mikorra kell teljesíteni a jogszabály előírásait.
A hatálybalépéssel egyidejűleg, azaz 2023. július 24-től kell a visszaélés-bejelentéssel kapcsolatos kötelezettségeket teljesíteniük a legalább 250 főt foglalkoztató, magánszektorban működő vállalkozásoknak, valamint létszámtól függetlenül a következő foglalkoztatók:
Valamivel több idő áll rendelkezésükre a nem az eddig részletezett tevékenységi körbe tartozó, legalább 50, legfeljebb 249 főt foglalkozó vállalkozásoknak, nekik ugyanis a visszaélés-bejelentéső rendszerüket 2023. december 17-ig kell létrehozniuk.
Hosszabb idő áll a bevezetéshez rendelkezésre abban az esetben, ha a foglalkoztató állami szerv, önkormányzat vagy az önkormányzat irányítása alatt álló költségvetési szerv. Ezeknek a foglalkoztatóknak 2025. január 1-jétől kell gondoskodniuk a visszaélés-bejelentési rendszer felállításáról és működtetéséről.
A fenti határidők nem kötik azokat, akiknek nem kötelező a törvény értelmében visszaélés-bejelentési rendszert létrehozni.
Ide tartoznak az 50 főnél kevesebb személyt foglalkoztatók akár az állami-, akár a versenyszférából, feltéve, hogy nem tartoznak abba a körbe, ahol létszámtól függetlenül, a tevékenységi kör alapján kötelező a bejelentő-rendszer kialakítása. Nem vonatkozik a kötelezettség a 10 000 főnél kisebb települések önkormányzataira sem.
Természetesen a fentiek is dönthetnek saját hatáskörükben a visszaélés-bejelentő rendszer bevezetése és alkalmazása mellett, hiszen attól függetlenül, hogy számukra ez nem kötelezően teljesítendő, előnyökkel járhat a rendszer működtetése. A határidők szorítása alól azonban mindenképpen mentesülnek.
Mivel a törvény célja a visszaélések és jogsértések bejelentésének elősegítése és a közérdek védelme, a határidők betartása kulcsfontosságú a rendszer hatékony működtetéséhez és a jogszabályi követelmények teljesítéséhez. Ezzel az összefoglalóval szerettük volna felhívni a figyelmet az egyes érintettekre vonatkozó fontos dátumokra, segítséget nyújtva a törvény rendelkezései közti eligazodásban.
Tudja meg írásunkból, mit jelent a hatályosság a törvény gyakorlati alkalmazásának határidején kívül!
A panasztörvény hatálya kapcsán az első gondolatunk az lehet, hogy kikre vonatkozik az adott törvény. Ha azonban szeretnénk jobban beleásni magunkat a témába, érdemes alaposan átolvasnunk az adott rendelkezést. Így észrevehetjük, hogy a "törvény hatálya" kifejezés arra utal, hogy egy adott jogszabály vagy törvény milyen jogi szabályozást és rendelkezéseket tartalmaz, és mely személyekre vonatkozik. Leegyszerűsítve, a hatály azt határozza meg, hogy kikre és milyen esetekben érvényesek az adott törvény rendelkezései.
A törvény hatálya általában három fő szempont alapján kerül meghatározásra:
A törvény lehet egy ország, egy állam, vagy akár egy helyi közigazgatási egység (például város vagy megye) jogszabálya. Ez azt jelenti, hogy a törvény rendelkezései csak az adott területen élő, tartózkodó vagy ott tevékenykedő személyekre vonatkoznak.
A 2023. évi XXV. törvény, mely a visszaélés-belentési rendszer felállításáról rendelkezik, területileg Magyarországon hatályos, tehát azokra a foglalkoztatókra vonatkozik, akik hazánkban természetes személyt vagy személyeket foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében foglalkoztatnak.
Egy törvény tartalmazhat olyan rendelkezéseket, amelyek csak bizonyos tevékenységekre vagy tárgyakra vonatkoznak. Például lehet egy adózási törvény, amely csak az adók fizetésére és behajtására vonatkozik.
Az új panasztörvény magát a foglalkoztatást jelöli meg annak a tevékenységnek, mely alapján egy vállalkozásra vagy akár állami szervre a törvény hatálya kiterjed. Eszerint foglalkoztatásra irányuló jogviszony minden olyan jogviszony, amelyben a foglalkoztatott a foglalkoztató részére és annak irányítása alatt ellenérték fejében tevékenységet végez vagy önmaga foglalkoztatását végzi.
Egy törvény meghatározhatja, hogy milyen személyekre vagy csoportokra terjed ki. Például lehetnek olyan törvények, amelyek csak a kiskorúakra vonatkoznak, vagy olyanok, amelyek csak a vállalkozásokra alkalmazandók.
A panasztörvény esetében a személyi hatály azokat a foglalkoztatókat definiálja, akik legalább 50 főt foglalkoztatnak, vagy a foglalkoztatotti létszámtól függetlenül a tevékenységük alapján a Pénzmosás elleni törvény hatálya alá tartoznak vagy egyéb, a törvényben kitételként szereplő speciális tevékenységet végeznek.
Egy törvény hatálya általánosságban tehát azokra a személyekre vagy csoportokra terjed ki, akik a törvény által meghatározott feltételeknek megfelelnek, és az adott területen vagy tevékenységi körben érintettek. Fontos még tudni a hatályba lépési dátumot is, hiszen ez határozza meg, hogy az adott előírásoknak mikortól kell eleget tenni.
Ismerje meg a 2023. évi XXV. törvény, azaz az új panasztörvény rendelkezéseit, és tudja meg, mely pontok érintik az Ön vállalkozását is!
A 2023. évi XXV. törvény – azaz az új panasztörvény – számos jelentős változást hoz a magyar vállalkozások életében. Ebben a cikkben kiemelünk öt olyan fontos pontot ebből a törvényből, melyekkel jó, ha minden vállalkozás tisztában van.
A törvény egyik legfontosabb eleme, hogy minden 50-249 főt foglalkoztató gazdasági társaságnak létre kell hoznia egy belső visszaélés-bejelentési rendszert. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozásoknak lehetőséget kell biztosítaniuk alkalmazottaiknak és üzleti partnereiknek arra, hogy bizalmasan jelenthessék be a vállalaton belül tapasztalt visszaéléseket, jogszerűtlenségeket, mulasztásokat.
Ez a szabályozás előmozdítja a cégen belüli transzparenciát és a felelősségvállalást, ezáltal segít a visszaélések korai felismerésében. A bejelentővédelmi rendszer kialakítása és működtetése tehát alapvető fontosságú az új panasztörvény előírásainak való megfeleléshez.
Az új törvény nagy hangsúlyt fektet az anonimitás és az adatvédelem kérdésére. A vállalkozásoknak emiatt biztosítaniuk kell, hogy a beérkező panaszokat biztonságosan és diszkréten kezelik. A bejelentésben érintettek személyes adatainak szigorú védelme magába foglalja az adatvédelmi rendelet (GDPR) előírásainak való megfelelést is. Amennyiben a bejelentő nem él az anonimitás jogával, és felfedi a személyazonosságát, biztosítani kell számára, hogy adatait kizárólag az arra jogosultak ismerhesség meg. A panasz kivizsgálása szempontjából nem releváns személyes adatokat törölni kell, az adatok kezeléséről pedig a bejelentőnek tájékoztatást kell kapnia.
Az új panasztörvénynek kiemelt részét képezi a kivizsgálási kötelezettségre vonatkozó előírás. A törvény úgy rendelkezik, hogy a foglalkoztató a saját szervezetén belül egy erre a célra kijelölt, pártatlan személyen vagy szervezeti egységen keresztül 30 napos határidővel köteles kivizsgálni a bejelentéseket. A vizsgálat lefolytatása azonban néhány speciális esetben mellőzhető.
A bejelentés kivizsgálása során gondoskodni kell a felek megfelelő tájékoztatásáról. A panaszbejelentési rendszer működtetője írásban kell, hogy jelezze az ügyben történt előrelépéseket a bejelentővel.
Ha a kivizsgálás eredményeként visszaélés vagy törvénytelenség igazolódik be, a vállalkozásnak azonnali intézkedéseket kell hoznia ezek orvoslására. Amennyiben a panaszolt eset büntetőeljárást von maga után, úgy a feljelentést is meg kell tenni az illetékes hatóságnál.
Ahogy azt a Világgazdaság egyik írása is kifejti, a panaszt tevő felet nem érheti retorzió az általa tett bejelentés miatt abban az esetben sem, ha a bejelentéskor nem élt az anonomitás jogával. Ez azt jelenti, hogy a bejelentőket nem lehet büntetni vagy hátrányosan megkülönböztetni a panaszuk miatt. Ha bebizonyosodik, hogy egy bejelentést tevő személyt számára hátrányos helyzetbe hoznak, akkor is jogszerűtlennek minősül ez az eljárás, ha egyéb esetben jogszerű lenne.
Ez a kitétel megerősítheti az embereket abban, hogy bátran lépjenek fel a megtapasztalt visszaélések vagy jogsértések esetén, anélkül, hogy a következmények miatt kellene aggódniuk. A vállalkozásoknak pedig el kell kerülniük az ilyen cselekedeteket, hogy megfeleljenek az új törvény előírásainak.
A panasztörvény szankciókat vezet be azon vállalkozások számára, amelyek nem felelnek meg a törvény előírásainak. A jogszabálynak való megfelelést a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság ellenőrizheti, és jogsértés esetén szankcionálhatja a törvény be nem tartását. Amennyiben az adatkezeléssel kapcsolatos jogszerűtlenség bizonyosodik be, adatvédelmi bírság is kiszabható. A visszaélés-bejelentések megtételének akadályozása (például azzal, ha a vállalkozás nem biztosítja az anonim bejelentés lehetőségét) szabálysértési felelősséget is jelent.
A törvény célja az üzleti környezet átláthatóbbá tétele, a jogszerű működés támogatása, és hozzájárul a jogállamiság és az etikus üzleti gyakorlatok előmozdításához Magyarországon. Ahhoz, hogy az érintett vállalkozások sikeresen ültethesssék át a működésükbe is az előírásokat, elengedhetetlen, hogy a legfontosabb kitételeket megismerjék, és meg is értsék ezek gyakorlati jelentőségét. Az új panasztörvény legfontosabb pontjait a Portfolio.hu cikke is remekül összefoglalja.
.png)
.svg){kind=icon}
.svg)
