Mikor mellőzhető a bejelentés kivizsgálása?

Egy vállalati környezetben a belső visszaélés-bejelentési rendszer kiemelkedő fontossággal bír, mivel hozzájárul a tisztességes és etikus üzleti gyakorlat megvalósításához és fenntartásához. A jogszabályi előírások részletesen meghatározzák a bejelentések kezelésének szabályait és a bejelentők jogait. Az alábbiakban részletesen tárgyaljuk a panaszbejelentésekre vonatkozó jogszabályokat, kiemelve a bejelentés kivizsgálására és mellőzésére vonatkozó rendelkezéseket.

Bejelentés kivizsgálásának folyamata

Főszabályként elmondható, hogy a 2023. évi XXV. törvény értelmében a visszaélés-bejelentések kivizsgálása kötelessége a foglalkoztatónak. A vizsgálatot akár a szervezeten belül ezzel a feladattal foglalkozó személy, akár egy külső megbízott folytatja le, lehetőség szerint a bejelentéstől számított 30 napon belül. A kivizsgálásakor rendkívül fontos a bejelentésben foglalt körülmények helytállóságát is megvizsgálni. A jogsértést elhárító intézkedéseket olyan módon kell meghozni, hogy azok hatékonyan orvosolják a visszaéléseket.

Amennyiben a bejelentés alapján büntetőeljárás is indokolt, a foglalkoztónak intézkedéseket kell tenni a feljelentés megtételére.

‍

Tájékoztatás a bejelentő felé

A belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetője köteles részletesen tájékoztatni a bejelentőt a bejelentés kivizsgálásáról vagy annak mellőzéséről, a mellőzés indokáról, a kivizsgálás eredményéről és a megtett vagy tervezett intézkedésekről. Online bejelentő felületen keresztül akkor is elérhető a bejelentő, ha egyébként nem adott meg kapcsolattartási adatokat. A felületre küldött üzenethez a panaszos az egyedi linkjével és saját jelszavával hozzáfér, ellenőrizni tudja az ügy státuszát és kimenetelét.

Az írásbeli tájékoztatás mellőzhető, ha a működtető a bejelentőt szóban értesítette, és a bejelentő tudomásul vette a tájékoztatást.

‍

Bejelentés kivizsgálásának mellőzése

A bejelentés kivizsgálása néhány kivételes esetben mellőzhető, azonban ilyenkor is tájékoztatni szükséges a bejelentőt.

- Ha a bejelentést azonosíthatatlan bejelentő tette meg

- Ha a bejelentést nem a jogszabályban meghatározott, arra jogosult személy tette meg

- Ha a bejelentés ugyanazon bejelentő által korábban már be lett nyújtva azonos tartalommal

- Ha a kivizsgálás során a bejelentésben érintett személy jogainak korlátozása nem állna arányban a köz- vagy magánérdek sérelmével.

‍

A bejelentővédelmi törvény rendelkezései elősegítik, hogy a vállalatok magas etikai színvonalat tartsanak fenn, és biztosítsák a visszaélés bejelentők jogait. Fontos, hogy a vállalatok rendelkezzenek olyan szabályzatokkal és folyamatokkal, amelyek megfelelnek az aktuális jogszabályi követelményeknek. Ezekben rögzíthetik a vállalkozásnál alkalmazott eljárásokat a bejelentések kivizsgálásával kapcsolatban.

Az, hogy a törvény nem teszi kötelezővé a vizsgálatot bizonyos esetekben, még nem feltétlenül jelenti azt, hogy a foglalkoztató saját hatáskörében nem dönthet a vizsgálat lefolytatása mellett.