Jogi következmények, ha nem teljesülnek a panasztörvény előírásai

Számos blogcikkünk foglalkozik az új panasztörvény előírásaival, az azoknak való megfeleléssel, de ne feledkezzünk meg arról az esetről sem, amikor valaki mégsem jár el elég körültekintően. Aki nem tulajdonít a feladatnak túl nagy jelentőséget, előfordulhat, hogy végül nem is tartja be maradéktalanul a törvény előírásait. Ilyenkor jogi következményekre lehet számítani.

‍

Milyen jogi következményekkel számolhat az a vállalkozás, amelyik nem teljesíti az előírtakat?

Kérdésünkre válaszul szakmai partnerünk - a Komor Hennel Attorneys ügyvédi iroda - összefoglalta, mire számíthat az a vállalkozás, amely nem a törvény szerint kezeli a beérkező bejelentéseket.

"Szankcióra azok a cégek és magánszemélyek számíthatnak, akik a visszaélés-bejelentés megtételét akadályozzák vagy megkísérlik akadályozni. Jelenleg ezek a magatartások a törvény alapján szabálysértésnek minősülnek és pl. figyelmeztetést vagy a további foglalkoztatás megtiltását vonhatják maguk után. A törvény egyelőre kifejezetten bírság kiszabására nem nyújt lehetőséget, de az Európai Unió más tagállamainak gyakorlata alapján nem kizárt, hogy a közeljövőben változni fog ez a jogalkotói elképzelés (az olasz hatóságok akár 50 000 eurós bírságot is kiszabhatnak nem-megfelelés esetén). Fontos figyelembe venni azt is, hogy ettől függetlenül a visszaélés-bejelentéssel összefüggésben alkalmazandó adatvédelmi szabályok megsértése továbbra is adatvédelmi bírságot vonhatnak maguk után, így nem csupán ennek a törvénynek a rendelkezéseit kell betartanunk. Az új panasztörvény hatálybalépésével egyébként a szabálysértési törvény is módosult, így amelyik foglalkoztató a bejelentővel szemben hátrányos intézkedést tesz, szabálysértést követ el."

‍

Szankciók 3 fontos területen

A törvényi kötelezettségek teljesítését a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság ellenőrizheti, az esetlegesen alkalmazott szankciókra a 2020. évi CXXXV. törvény  rendelkezései az irányadók azzal a kitétellel, hogy bírság és a tevékenységtől való eltiltás nem alkalmazható.

Az adatvédelmi és adatkezelési szabályok megsértése adatvédelmi bírság kiszabását eredményezheti. A visszaélés bejelentésének akadályozása, a bejelentő számára hátrányos bánásmód alkalmazása pedig szabálysértésnek minősül, mely a foglalkoztató, illetve a cég vezetőinek felelősségét alapozza meg. Egyértelműen akadályozásnak tekintendő például, ha egy vállalkozás egyáltalán nem alakítja ki a belső visszaélés-bejelentési rendszerét.

‍

A jogi következmények mellett érdemes azt is átgondolni, milyen előnye származik a vállalkozásnak a panaszbejelentő rendszer kialakításából és működtetéséből. Hosszútávon a szankciók elkerülése és az előnyök kiaknázása még a cég versenyképességéhez is hozzájárul.